6. rész

Az egész délutánunk arra ment el hogy Tina elmesélte milyen volt Amerikában. Elmesélte hogy milyen gyönyörű helyen laktak, hogy milyen szép napsütés volt mindig és hogy mennyire rossz most neki hogy London ilyen sötét és borús. Én ennek különösebben inkább örülök mert mint mondtam, én utálom a napot, a jó kedvet. Nekem semmi okom rá. Ezzel szemben viszont drága barátnőmnek minden oka megvan a boldogságra szóval neki ez rettenetes hogy itt folyton esik. Sokan kérdezték (tőle. Velem nem beszélnek az emberek, hála a jó égnek teszem hozzá) hogy hogy jövünk ki ilyen jól holott annyira különbözünk. Hát mindig is jó hatással volt rám ez a lány. Át ragadt rám mindig a jó kedve. Fogalmam sincs hogy csinálta de a jelenlétében nekem is mindig muszáj volt mosolyognom.
-Loooooooooooooooooooooool! - kiabált a barátnőm.
-Mivaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaan már cseszd meg? - röhögtem. (ritka esemény)
-Úristen.. te.. te nevetsz!
-Na nem mondod bazd? - röhögtem ki megint.
-Jó van na. - tettetett szomorúságot.
-Na tezsvírem a lényeget. Szóval, mi van? - kérdeztem barátságosan.
-Mikor megyünk a pizzériába? - kérdezte csillogó szemekkel.
-Baszki.. Mennyi az idő??? - pánikoltam.
-7 óra.
-Úristen.. Siess hozd a cuccod.. késésben vagyunk. - visítoztam.
-Úristeeeeeeeeeeeeeeeeeeeen*o* pár perc és találkozok a férjeimmel C: - visítozott.
-Úristeeeeeeeen.. pár perc és találkozok öt selyemhernyóval-.-
Erre a mondatomra Tina csak fintorgott egyet. Kb. 5 perc után el is tudtunk indulni. Úgy 10 perc késéssel oda is értünk a pizzériához. Kiszálltunk a kocsiból és láttam. Felismertem a kocsiját. Tudtam hogy itt van ez az seggfej. Már most fantasztikusan indul a dolog mert a barátnőm elkezdett vinnyogni hogy fényképezzem le a szőkének a kocsijával. Tipikus ő. Neki le sem lehetett vakarni a vigyort a képéről én meg olyan voltam mint egy élő halott. Tipikusan sápadt, szőke giga nagyra feketével kihúzott szemmel. Befejezte a visítozást megcsináltam a képet és futottunk be. Mikor beértünk már javában ment a fiúk műsora. A barátnőm itt megállt és nézte a koncertet. Én eközben sprinteltem be a főnökhöz.
-Lola. Késett. De mivel ez az első alkalom ezért eltekintek e mellet. Siessen mindjárt maga jön.
-Rendben. Köszönöm.
Készültem a műsoromra mert most egy teljesen más jellegű zenét fogok előadni. Ez kedves lesz. Barátságos. Mondjuk nem véletlen hisz a barátnőmnek küldöm. Lementek azok a bizar élőlények a színpadról (hála az égnek másik oldalt mentek le) és fölmentem.
-Jó estét mindenkinek! Ezt a dalt az én kedves barátnőmnek küldöm. Tina, fogadd szeretettel.
*taps,taps* És elkezdtem. Mikor befejeztem állva tapsolt mindenki és nekem egyből barátnőmre terelődött a figyelmem. Könnyezett. Intettem neki egyet. Mosolya kiszélesedett (cuki fogszabis) és elkezdett felém sprintelni. Fölért a színpadra és a nyakamba ugrott.(szó szerint.xd szóval nagyot estünk) Mindenki tapsolt és mi lementünk a színpadról.
*Tina szemszöge*
Mikor meghallottam az első hangokat már tudtam hogy melyik ez a dal. Még 8 évesen írta nekem. Olyan büszke voltam rá. Befejezte én meg egyenesen a nyakába ugrottam. Elég nagyot is estünk utána de no problem mert röhögésben törtünk ki. Lementünk a színpadról és bementünk az öltözőbe. Lehetne ennél még jobb ez a nap? Találkoztam a legjobb barátnőmmel, hozzáköltöztem, énekelt nekem egy dalt, fotózkodtam Niall kocsijával. És a válasz lehet. Teljes életnagyságban ott voltak. Mind az öten. Tökéletes külsővel. Szenzációs koncertet maguk után hagyva.
-Nagyon jó voltál Lola.- dicsérték Lolát.
-Jó jó ok. Ne jó pogizzatok. Nem érdekel. A lényeg hogy Tina nagy rajongótok. Vele legyetek "cukikák" ne velem.
-Szia Gyönyörűm! - szólalt meg Harry én meg profin vigyorogtam mint valami idióta.
-Öhmm.. Hello. - túrtam szégyenlősen a hajamba.
-Adsz Niall bácsinak egy ölelést?

 - pattant mellém Niall.

Megöleltem. Sőt még puszit is kaptam tőle. Asszem ma nem nagyon fogok aludni. Ahwwwww*o*